1) Az Egyesület vezető és felügyelő szervei:
    1.1 Közgyűlés,
    1.2 Elnökség,
    1.3 Felügyelő Bizottság

2) Tisztségviselők
3) Titkárság
4) Területi Szervek

A Közgyűlés a rendes tagok összessége, a legfőbb vezető és döntéshozó szerv. A Közgyűlést az Elnök (Ügyvezető Elnök) hívja össze.
1) A Közgyűlés nyilvános.
2) Közgyűlésen évente, Tisztújító Közgyűlést 4 évente kell tartani.
3) A Közgyűlésre szóló meghívót a helyszín, időpont, napirend és a döntéshez szükséges információ közlésével írásban kell elküldeni a tagoknak és szükség szerint az érdekelteknek úgy, hogy a Küldöttgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően közölni kell az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén ki kell függeszteni.
4) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni 30 napon belül, ha
- az ügyészség írásban indítványozza,
- az Elnökség szükségesnek tartja,
- az Felügyelő Bizottság kezdeményezi,
- ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok 1/3-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.
5) A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több, mint a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, a 15 napon belülre ugyanazon napirenddel összehívott, megismételt Közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül akkor tekinthető határozatképesnek, amennyiben erre a jogkövetkezményre a meghívó felhívja a tagok figyelmét.
6) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás – személyi ügyek kivételével, amelyekben mindig titkosan kell szavazni – a résztvevők döntésétől függően lehet nyílt vagy titkos. A titkos szavazást a Közgyűlésen résztvevő bármely tag indítványozhatja.
7) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre.
a) Az Alapszabály elfogadása, illetve módosítása.
b) Az egyesületi jogról, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvények által kizárólag a Közgyűlés hatáskörében utalt feladatok.
c) Az Egyesület éves tevékenységének értékelése, a következő év legfontosabb feladatainak meghatározása.
d) Az egyesület éves költségvetésének megállapítása, az Felügyelő Bizottság jelentése szerint az Egyesület gazdálkodásának értékelése, a zárszámadás elfogadása.
e) Döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről, szétválás, átalakulás, feloszlás kimondásáról.
f) Megválasztja négyévi időtartamra az Egyesület tisztségviselőit tikos szavazással, a 11 tagú Elnökséget, valamint a legalább három tagból álló Felügyelő Bizottságot, dönt mindezek felmentéséről.
g) A tiszteletbeli tag megválasztása.
h) Az Elnökség évi beszámolójának elfogadása.
i) Tag kizárására vonatkozó fellebbezés elbírálása.
8) Az Egyesület vezető szerveinek és tisztségviselőinek választási módja:
8.1. Az Felügyelő Bizottság tagjait a Tisztújító Közgyűlés választja meg jelölőlista alapján. A jelölőlistára az Elnökség által felkért jelölőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek. A jelölőlistát a Közgyűlés kiegészítheti. Új személy felvételéhez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-ának támogató szavazata szükséges.

8.2. A Tisztújító Közgyűlés az Egyesület elnökét, alelnökeit közvetlenül választja meg titkos szavazással, a jelölőbizottság javaslata alapján.

9) A Közgyűlés a megválasztott időtartamot megelőzően, az alábbi esetekben jogosult a tisztségviselők felmentésére:

a) legalább hatvan napon keresztül nem képes eleget tenni megbízásából eredő feladatainak;
b) egyesülettel kapcsolatos tevékenysége során jogszabálysértést követ el, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő magatartást/mulasztás/ tanúsít;
c) akit bűncselekmény elkövetése miatt, jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek;
d) akit bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélettel közügyek gyakorlásától eltiltottak;
e) összeférhetetlenség megállapítása esetén.

10) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés által kijelölt két tag hitelesít. A Közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni. (Határozatok Gyűjteménye), melynek tartalmaznia kell a meghozott határozatok tartalmát, hatályát, a meghozatal időpontját, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, valamint nyílt szavazás esetén a szavazásban résztvevők személyét. A határozatokról készült összefoglalást nyilvánosságra kell hozni az Egyesület helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán, illetőleg az abban érintetteket igazolható módon – célszerűen írásban – annak tartalmáról értesíteni kell.

11) Vezető tisztségviselők összeférhetetlensége:
a.) Vezető tisztségviselő: az Egyesület Elnökségének és Felügyelő Bizottságának tagjai, továbbá az Egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az Alapszabály szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy.
b.) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
c.) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy tagja az a személy, aki a vezető szerv elnöke, vagy tagja, az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, illetve az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.
d.) Az 1997. évi CLVI. Törvény 9. §. /1/ bekezdése értelmében a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
12) Az Egyesület működésével összefüggésben keletkezett iratokba – előzetes egyeztetés után – bármely érdeklődő betekinthet.

1) Az Elnökség az Egyesület képviseleti, ügyintéző és két Közgyűlés között döntéshozó vezető szerve.

2) Az Elnökség a Közgyűlés által megválasztott 11 tagú testület.

3) Az elnökség feladata a Közgyűlések között az Egyesület működésének elvi irányítása.

Az elnökség többek között
a) Összehívja a Közgyűlést,
b) Irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését,
c) Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak a végrehajtásáról,
d) Megválasztja a szakmai bizottságokat,
e) Irányítja és ellenőrzi a megyei (fővárosi) szervezetek tevékenységét,
f) Kidolgozza, és az Felügyelő Bizottság véleményének kikérése után a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását.
g) Dönt minden olyan, az Egyesület működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.


3) Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja, az ülések összehívásáról és előkészítéséről az ügyvezető elnök gondoskodik. Az ülések helyét, időpontját, napirendjét az Elnök állapítja meg, amelyről az ülés előtt legalább 8 nappal valamennyi elnökségi tagot a vonatkozó írásos anyagokat mellékelve írásban értesíti. Bármely Elnökségi tag javaslatára rendkívüli Elnökségi ülést kell tartani.

4) Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Döntéseit a jelenlévő elnökségi tagok nyílt egyszerű szótöbbséggel hozzák. Az elnökségi ülések nyilvánosak.

5) Az Elnökség beszámolási kötelezettséggel tartozik a Közgyűlésnek.

6) Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök hitelesít. Az Elnökség határozatait az Elnökségi Határozatok Gyűjteményében kell nyilvántartani, melynek tartalmaznia kell a meghozott döntéseket, a határozatok meghozatalának időpontját, azok végrehajtásának felelőseit, a határozatok hatályát, és név szerint a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók személyét, valamint nyílt szavazás esetén a szavazásban részt vevők személyét. A határozatokról készült összefoglalást nyilvánosságra kell hoznia az Egyesület hírlevelében, illetőleg az abban érintetteket igazolható módon – célszerűen írásban – annak tartalmáról külön értesíteni kell.

Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnök, az alelnökök, a felügyelő bizottság elnöke, és a felügyelő bizottság tagjai.

7) Az elnök:
a) Összehívja és vezeti a Közgyűlést és a Tisztújító közgyűlést, valamint az Elnökség üléseit,
b) Az Egyesület hivatalos képviselője bel- és külföldön, amely jogát alkalmanként az Egyesület bármely rendes tagjának átadhatja,
c) Tevékenységéért a Közgyűlésnek felel,
d) Az Elnökség jóváhagyásával gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

1) A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés által megválasztott 3 főből áll. Az Felügyelő Bizottság elnökét a tagok alakuló ülésükön maguk választják meg tagjaik sorából.

Az Felügyelő Bizottság Elnöke, tagjai nem lehetnek az Egyesület más testületeinek tagjai, alkalmazottai, továbbá azok, akik az előző ciklusban az Elnökség választott tagjai voltak. Az Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga fogadja el, működéséért közvetlenül és kizárólag a Közgyűlésnek felelős és rendszeresen beszámol tevékenységéről.

2) Az Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai jogosultak a Közgyűlésen részt venni, valamint az Egyesület Elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt venni.


Az Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését, és gazdálkodását az ügyek tejes körére nézve, így különösen:
- jelentést kérhet az Egyesület vezető tisztségviselőitől,
- tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet az Egyesület munkavállalóitól,
- betekinthet a könyvekbe, iratokba, azokat, valamint a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálhatja.

3) Az éves gazdálkodási terv és beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Közgyűlés csak az Felügyelő Bizottság véleményének ismeretében dönthet.

4) Az Felügyelő Bizottság köteles a vezető, illetőleg az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

5) Az Felügyelő Bizottság indítványára a vezető, vagy intézkedésre jogosult szervet 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívására az Felügyelő Bizottság is jogosult.

6) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

7) A Felügyelő Bizottság működése az Alapszabály szerinti működik; üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze, amely akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az üléseiről a határozatokat is tartalmazó, rövidített, a Felügyelő Bizottság Elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.

1) Az Egyesület Elnöke jogosult az Egyesület képviseletére, vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, ellátja a Közgyűlés, illetve az Elnökség által rábízott feladatokat.

2) Az Elnök akadályoztatása esetén, ennek időtartamára az elnökhelyettesek helyettesítik. Az elnökhelyetteseket az Elnökség választja.

3) Az Elnök:
a) A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit,
b) Beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,
c) Folyamatosan tájékoztatja a területi szervek vezetőségeit a Közgyűlés, illetve az Elnökség határozatairól,
d) Kapcsolatot tart az Egyesülethez társult szervezetekkel,
e) Felügyeli a Titkárság munkáját,
f) Munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett,
g) Az Elnökség által erre feljogosított személlyel együtt utalványozza az Egyesület kifizetéseit.

A Titkárság látja el az Egyesület vezető testületeinek elvi útmutatása szerinti összes gyakorlati, illetve közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végzett, alaptevékenységéhez tartozó, szervezési, ügyviteli és gazdálkodási feladatokat. A Titkárság felett a felügyeletet az Elnök gyakorolja.

A Titkárság főbb feladatai:
a) összeállítja az Egyesület költségvetését,
b) megszervezi az Egyesület ügyvitelét,
c) vezeti a szükséges nyilvántartásokat,
d) előkészíti a testületi üléseket (Közgyűlések, az Elnökség, az Felügyelő Bizottság üléseit),
e) a célok szerinti tevékenységekhez kapcsolódó pályázatokat kiírja, szakemberek bevonásával elbírálja és az érdekelteket értesíti az eredményekről,
f) pályázatokat készít az Egyesület nevében,
g) biztosítja a Közgyűlés által jóváhagyott és az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő költség felhasználást, ehhez ellenőrizhető kimutatásokat vezet,
h) kapcsolatot tart a tagokkal, a testületek képviselőivel és a vezetőkkel.

A Titkárság az Egyesület Működési Szabályzata alapján működik, amelyet az Elnök készít el, és az Elnökség hagy jóvá. A szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely feladatok fakadnak az Egyesület kiemelkedően közhasznú társadalmi egyesület jellegéből és melyek az Egyesület vállalkozói tevékenységéből.

1) Az Egyesület ügyfélszolgálati feladatok ellátására kirendeltségeket hozhat létre.
2) 2.1.A megyei (fővárosi) kirendeltség nem jogi személy.
2.2.A megyei (fővárosi) szervezetek az Egyesület feladatainak megvalósításában működnek közre.
a) Ismertetik az egyesület céljait, törekvéseit,
b) Rendszeresen tartanak ügyfélszolgálati napokat, ezek időpontját a helyi sajtóban teszik közre,
c) Terjesztik a biztosító társaságok hasznosságát, az állampolgári öngondoskodás biztosítás útján történő megvalósításáról,
d) A kirendeltségek jelen alapító okirat előírásait kötelesek betartani, működési szabályzatukat az Egyesület dolgozza ki, amelyek betartását az Elnökség ellenőrzi,
e) Közreműködnek a biztosítási kultúra terjesztésében, elősegítik kiadványok terjesztését, nyilvános előadások szervezését,
f) A biztosítási jogvitákban az Egyesület nevében segítséget nyújtanak a biztosítottaknak,
g) A kirendeltségek vezetőit az egyesület Elnöke nevezi ki az egyesület határozata alapján, a kirendeltségek alkalmazottaival szemben munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja,
h) A kirendeltségek költségeit az Egyesület a tagdíjak visszatartott 70 %-ból, valamint az Egyesület Elnöksége által a kirendeltségek számára biztosított különböző támogatások átengedésével fedezi

1) Az Egyesület az egyesülésről szóló törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. 14. § szerint, továbbá az érvényes jogszabályok alapján gazdálkodik. A gazdálkodás alapja a közgyűlés által jóváhagyott éves pénzügyi terv.

2) Az Egyesület önfenntartó, nem nyereségérdekelt gazdálkodást végezhet.

3) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

4) Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

5) Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

6) Gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt kizárólag jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre fordítja.

7) Az Egyesület bevételi forrásai:
a) adományok, illetve közhasznú célra, vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás,
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó árbevétel,
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d) egyéni és jogi személy tagok által fizetett tagdíjak,
e) egyéb bevételek,
f) a vállalkozói tevékenység bevétele.

8) Az Egyesület kiadásai:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások,
b) egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások,
c) vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek és ráfordítások,
d) közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket ráfordítás arányosan kell megosztani.

9) Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

1) Az Egyesület működésének alapelveit az Alapszabály, működésének módját a Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben kell meghatározni többek között a választási eljárásokat, a szakmai szövetségekhez való csatlakozás módját, az Egyesület helyiségei és szolgáltatásai igénybevételének szabályait, a tagdíjakat.

2) Az Egyesület Működési Szabályzatát a Közgyűlés hagyja jóvá.

1) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

2) Az Egyesület a gazdálkodása során az elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak jelen okiratban meghatározott tevékenységre fordíthatja.

3) Az Egyesület vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. Tv rendelkezésivel összhangban az alábbi rendelkezések irányadók:

3.1.) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
- Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető - nem pénzbeli - szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.2.) Nem lehet az Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
- a vezetőszerv elnöke vagy tagja, illetőleg annak hozzátartozója,
- az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetőleg annak hozzátartozója,
- az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő juttatást – illetőleg az ilyen cél szerinti juttatásában részesülő személy hozzátartozója.

3.3) Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki két évnél nem régebben megszűnt olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez az összeférhetetlenségi szabály a megszűnt közhasznú szervezet megszűnését követő két évig áll fenn.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szerveznél is betölt.

4) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A kiemelkedően közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módja vonatkozásában az elnökség előterjesztése alapján, és az Felügyelő Bizottság véleménye alapján a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozat formájában dönt.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a kapott támogatások mértékét,
- az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét.

Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület vállalja a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

1) Az Egyesület tevékenysége felett – az egyesülési jogról szóló törvény előírásai szerint – az Ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet.

2) A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, valamint a közhasznú szervetekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen Alapszabályt az Egyesület 2005. december 12-i Közgyűlésen fogadta el, a korábbi Alapszabály módosításaként. Az Alapszabály az elfogadását követően – a kiemelkedően közhasznú jogállásra vonatkozó rendelkezésekkel együtt – a bírósági nyilvántartásba vétellel lép hatályba.

Jelen Alapszabályt az Egyesület 2006. október 2. napján megtartott Közgyűlése elfogadta.

Jelen Alapszabályt az Egyesület 2009. április 23. napján megtartott Közgyűlése elfogadta.



Budapest, 2009. április 23.