![]() |
|||
|
| |||
| KEZDŐLAP - Az egyesület - Munkatársak - Elérhetőségek - Gyakori kérdések - On-line panasziroda - Jogi kalauz Közlemények, események, hírek - Információs kampány - Fogyasztóvédelmi előadássorozat - Fogyasztóvédelmi oktatás - Publikációk, tanulmányok - Kiadványaink - TÁMOP Projekt - Beszámolók, szabályzatok - Közhasznúsági jelentések - Rólunk írták - Biztosítási kisokos - Pénzügyi kisokos - Belépés az egyesületbe - Linkgyűjtemény - INDRA hírlevél | |||
|
|
Kis szervezet – nagy segítségKosár magazin 2009. március 12.
Az INDRA, azaz a Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesületének alapítóit egyebek mellett a biztosítók és a biztosítottak közötti gyakori viták ösztönözték arra, hogy segítséget ajánljanak az arra rászorulóknak. A világgazdasági válság kellős közepén tevékenységük fontosabb, mint valaha.
Az egyesület elnökével, dr. Pintér Györggyel beszélgetett a Kosár magazin újságírója.
A világgazdasági válság nyomán egyre több a vitás ügy a bankok és ügyfeleik között, s nincs ez másként a biztosítások területén sem. Miben tudnak a bajba jutottak segítségére lenni? Nyílt titok, hogy a biztosítók, és a biztosítottak közötti viszonyt a kölcsönös bizalmatlanság jellemzi. Ráadásul igen gyakran van a tájékoztatással, a szerződésekkel, és a szolgáltatásokkal kapcsolatos téves értelmezések miatt nézeteltérés. Ha hozzáteszzük, hogy a biztosítottak 80%-a közepes vagy annál szerényebb jövedelmű, tehát magas költségei miatta százszor meggondolja, hogy ügyvédhez forduljon, máris megfogalmaztuk, mi az INDRA feladata. Megpróbálunk egyezséget létrehozni a vitatkozó felek között, szaktanácsokkal segítjük a hozzánk fordulókat. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mit tehet az INDRA annak érdekében, hogy ne a biztosítottak húzzák a rövidebbet? Szervezetünk fogyasztóvédelmi, civil szervezet, amely a biztosítási és pénzintézeti, banki szolgáltatások piacát kíséri figyelemmel. Csak magalapozottnak tűnő ügyekkel, panaszokkal foglalkozunk. Évente hétszáz üggyel találkozunk, amelyek többsége abból adódik, hogy a biztosító nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, vagy vitatja a jogalapot, a kár mértékét. Sajnos, gyakran tapasztaljuk, hogy ügyfeleink alig-alig tudják, mit írtak alá, az állítást ékesen bizonyítja hogy a panaszok 35%-a nem megalapozott. Persze a biztosítók sem mennek a szomszédba egy kis kacskaringós megfogalmazásért, mégis, az ügyfél kezében van a döntés, mielőtt aláír egy nehezen értelmezhető, bonyolult szerződést, kérjen segítséget, ne hagyja, hogy sürgessék. Kik dolgoznak a szervezetben? Melyek a vitákat leggyakrabban elmérgesítő elemek? Szerény költségvetésű szervezetként friss nyugdíjas szakemberekkel dolgozunk. Igen jó a kapcsolatunk a biztosítókkal, a pénzintézetekkel, legfeljebb olykor nem helyeseljük a gyakorlatot, amit folytatnak. Ami a vitákat illeti, a képlet egyszerű. Van egy károsult, akinek ellopták az autóját, kirabolták a lakását, leégett a háza, vagyis fájdalmas veszteség érte. Érthetően ideges, feldúlt. Amikor a biztosítójához fordul, szembetalálkozik, egy a problémáján érzelmileg teljesen kívül álló, szakmailag állig felvértezett ügyintézővel, és máris megvan a konfliktus. Az ügyfél azt várja, hogy az ügye azonnali, megnyugtató rendezést kapjon, az alkalmazott pedig halad a hivatali útján, és rendíthetetlenül képviseli a biztosító érdekeit. Nem az időt húzza, csak nagyon alapos akar lenni, ugyanis, ha a biztosító egyetlen okot is talál a nem fizetésre, azt kihasználja. Összefoglalná három pontban az öngondoskodás legfontosabb elemeit? Szívesen: 1. Mielőtt pénzügyi vagy biztosítási szerződést ír alá valaki, kérje, hogy ismertessék vele a konstrukció lényegét. 2. Minden szerződést alaposan olvasson el, az apró betűket is. 3. Ha ez sem elég, forduljon tanácsért, mondjuk az INDRÁ-hoz. |
||
| |||