Ajánlás a békéltető testületek számára a biztosítások területén

A fogyasztóvédelmi törvény által létrehozott jogintézmény a békéltető testület. Az országban valamennyi megyében és Budapesten működik ez a jogintézmény már egy évtizede. Társadalom-szociológiai kedvező hatását az elmúlt tíz év tapasztalatai, a kedvező fogyasztói visszajelzések, az évi több ezer gyors és olcsó fogyasztói- és szolgáltatói konfliktus feloldása bizonyítják társadalmi hasznosságukat.

Mivel pedig a testületek egymástól függetlenül, központi „intézményi” integráció nélkül működnek, nem alakulhatott ki egységes szakmai szemlélet és szinte tartóssá vált egyes megyei testületek és budapesti testület működési tevékenysége színvonalában ez utóbbi javára főleg a pénzügyi szolgáltatás „békéltetői” eljárásaiban szakmai különbség.
Az egy évtizede működő békéltető testületek – elő-előforduló botladozásai ellenére – jelentős utat jártak be nemcsak a panasszal hozzájuk fordulók számának növekedését, de hozzáértésüket és tevékenységük elismerését tekintve is.
Az integráltságuk, a szakmai tapasztalatok intézményesen szervezett cseréje azonban még nem eléggé honosult meg, ezért a gyakorlottság és a teljesítményt tekintve vannak különbségek az egyes testületek között, A szolgáltatók részéről főleg a pénzügyi szolgáltatásokkal (banki biztosítói) kapcsolatos testületi döntések kapták eddig a legtöbb szakmai kritikát, „bírálva a testületek tagjainak szakmai alkalmatlanságát”.
Ez utóbbi megállapítás egyértelműségén azonban sokat „enyhít” e dolgozat írójának a békéltető testületi tapasztalata, amely viszont arról tanúskodik, hogy az írásos,a testülethez küldött a tárgyalástól távolmaradó pénzügyi szolgáltatói álláspont szakmailag sem bizonyult megdönthetetlennek.
A fogyasztóvédelem minden eszköze – természetesen a békéltető testületek is – egyértelműen arra szolgálnak, hogy csökkentsék az egyenlőtlenséget, ami a szolgáltatók szervezetei és a fogyasztók között van. A felkészültséget, a hozzáértést és az érdekérvényesítő képességet tekintve is.
Összességében mind a fogyasztóvédelmi hatóságok, mind pedig a fogyasztók általában kedvezően ítélik meg a békéltető testületek tevékenységét, mégis indokolt az egyes testületek közötti működési-színvonalbeli különbségeket mérsékelni.
E dolgozat írója is a megalakulástól múlt év szeptemberéig a Budapesti Békéltető Testület tagjaként közvetlenül tapasztalhatta, hogy a testületek működése színvonalának növelése nem nélkülözheti a tapasztalatok rendszeres cseréjét, meg kell ehhez azokat az eszközöket találni, amelyek ezt a célt megvalósíthatóvá teszik.
E dolgozat egyik célja éppen az, hogy javaslat, elképzelés szülessék a tapasztalatcsere módszerére, amellett, hogy biztosítási témában ajánlást dolgozzon ki a Békéltető Testületek részére.
Ezért is helyeselhető azokból a kérdésekből néhányat átvenni, amelyeket Dietz Gusztávné dr. asszony, a békéltető testületi működés fejlesztése céljából feltett. Dietz Gusztávné dr. testületi tevékenységét tíz éven keresztül volt szerencsém figyelemmel kísérni, és mint ebben nem egyedüli véleményező, a B.B.T. arculatának mind elvi, mind pedig gyakorlati meghatározó személyisége. Ezek itt az alábbi tőle származó elemzendő, választ kívánó kérdések:

Mi akadályozza, hogy a testületek valamennyi szereplője a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa?
Vannak-e olyan eszközök, megoldások, amelyekkel a testületek felzárkózhatnak a legjobbak színvonalára?
Van-e szabályozási probléma?
Mely megoldásokkal lehetne elérni, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén is elfogadhatóbban tölthessék be a Békéltető testületek a szerepüket?

Ezek a szakkifejezések a békéltető testületi biztosítási témájú tárgyalások – attól függően, hogy a milyen biztosítási termékkel kapcsolatos a tárgyalt biztosítási panasz (élet-, lakás-, gépjármű biztosítás stb.) – a tárgyalás a szerződés ismeretével kezdődik. Nem közömbös a helyes állásfoglalás miatt, hogy a szerződésben szereplő szakmai meghatározást a testület helyesen értelmezze. Ezt igyekszik a dolgozat elősegíteni.
Miután a dolgozat a Békéltető Testületek számára kidolgozott ajánlás mellett a Békéltető Testületek egymás közötti tapasztalatcsere szükségességéről szól, és általa vállalt feladata, hogy a pénzügyi szolgáltatásokkal, még szűkebben a biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok cseréjéről szóljon. Így az alábbiakban „A szerződéskötési feltételek megfigyelése a biztosítási szolgáltatások területén” című dolgozattal igyekszünk a tájékoztatás, ajánlás mellett a tapasztalatcsere fontosságára a figyelmet felhívni és e dolgozatot eszközül ajánlani.
A békéltető testületek közötti szakmai és eljárásbeli színvonalkülönbségek okai között kétségtelenül tapasztalhatók szakmai tájékozatlanságok, de leginkább az információ hiány játssza a főszerepet. A szakmai ismeretek hiánya nem egyformán jelenik meg a működés során. A szolgáltatások bonyolultsága jobban segíti érvényesülni az érdekeket, „a másik oldalon”. Ez tapasztalható általában, minthogy a fogyasztó gyengébb félként esélytelenebb a „profi” pénzügyi szolgáltatások területén a szolgáltatókkal szemben. De a Békéltető Testületekhez kerülő pénzügyi (bank, biztosítás) fogyasztói panaszokban a testületek eljárása (békéltetése) eredménytelen lehet, amelyet a leggyakoribb szolgáltatói távolmaradás is okoz. A távolmaradás a Békéltető Testületek érdemi, a törvényben meghatározott kiemelt célját a békéltetés lehetőségét kizárja, de ez a magatartás figyelmetlenség a szolgáltatók részéről a saját ügyfeleikkel szemben is.
A Békéltető Testületek tíz éves működése társadalmi hasznosságukat bizonyítja, szükségesnek látszik azonban, a felszínre került negatív tapasztalatokat, valamint a Testületek tevékenységének hatékonyságát mind szakmai mind eljárásbani munkájukban még jelenlévő színvonalkülönbségeket csökkenteni.
A Testületek munkáját elősegítendő szakmai jellegű rendszeres tapasztalatcseréje konkrét ügyek (panaszok) sokoldalú elemzésében a testületek vezetői és tagja részére biztosítani kell. De lehetőséget indokolt adni a szakhatóságok valamint az érdekérvényesítő szolgáltatói szövetségek (Bankszövetség, Kamarák, MABISZ, kereskedelmi szövetségek, szolgáltatóipar stb.) képviselőinek a jelenlétét is, a tapasztalatcserére kijelölt témák szerint. Ez a lehetőség azt a szándékot fejezi ki, hogy érdeklődéssel várják a Békéltető Testületek a szolgáltatói artikulációt, amelyben hangsúlyt kaphat a konfliktusok békés megoldásának elősegítési szándéka és talán a testületi eljárásbani részvételben saját érdekű értelmet is látnak. Remélhetőleg, az így kiszélesítendő tapasztalatcsere azt a nem teljesen alaptalan szolgáltatói hipotézist is felszámolhatja, amely a Békéltető Testületek egyes tagjainak a szentimentális fogyasztói elfogultságát is kritizálja, így a testületek tárgyilagosságát a hitelességet is erősíteni tudja.
A tapasztalatcsere megszervezése intézményesen, rendszerbe foglaltan szükséges, amelyre az alábbiakat javasoljuk

Biztosítási szolgáltatások

Kétségtelen, hogy ma már a hazai biztosítási piacon megjelennek a korszerűbb biztosítási termékek. A rendkívül színes, változó feltételű ajánlatok közül a fogyasztók nehezen választhatnak úgy, hogy melyik ajánlat segíti leginkább család életvitelét, az öngondoskodást, a biztonságot. A biztosítás ugyanis a legátfogóbb öngondoskodást szolgáló intézmény, ha azt körültekintően veszik igénybe.

Mit jelent, hogy biztosítási szerződést alaposan megfontolva kössünk? Az elhamarkodott, kellő információ nélkül kötött szerződés okozza a legtöbb gondot és bonyodalmat, ha bekövetkezik – szaknyelven szólva – a biztosítási esemény, a kár.

A fogyasztó célja, hogy elfogadható díjért, a kockázat áráért, azzal arányos szolgáltatást kapjon.

Hogy dönteni tudjon, a biztosítóktól pontos, hiteles információt kell megkövetelnie. A biztosítók ügyfélszerzői munkakörben dolgozó munkatársait anyagi érdekeltsége gyakran ösztönzi azoknak az ügyfél számára kötelezettséget jelentő szerződési feltételeknek az elhallgatására, amelyek nehezíthetik, esetleg sikertelené is tehetik a szerződés létrejöttét.

A hiányos biztosítási információ mellett tény az is, hogy az ajánlattevő leendő ügyfél – kevés kivételtől eltekintve – általános magatartása, hogy nem is követeli meg az általa nem értett szerződési feltételek részletes magyarázatát, értelmezését. A szerződéseket aláírják anélkül, hogy elolvasnák azt, és aláírnak olyan nyilatkozatot is, amelyben elismerik, hogy ismerik és megértették a feltételeket.

Ha kár éri és elégedetlen a biztosító jogalapi, vagy kárértékbeli álláspontjával, gyakori hivatkozás, hogy nem kapott érdemben megfelelő tájékoztatást.

Nehéz ilyen körülmények között a panasz orvoslására vállalkozó fogyasztóvédelmi hatóságnak, vagy a társadalmi fogyasztóvédelmi szervezetnek a korrekt biztosítási tájékoztatás hiányával érvelni, ha a biztosító birtokában van a már említett nyilatkozat, amelyet a panaszos aláírt.

A civil fogyasztóvédelmi szervezetek, köztük az INDRA Egyesület számtalan kiadványában, a lakossági fórumokon, a békéltető testületek tárgyalásain hangsúlyozzák, hogy az eredményes képviseletnek a legfőbb akadálya a biztosítottak tájékozatlansága, könnyelmű szerződés-aláírása és olyan nyilatkozatok kiállítása, amelyek a hiányos, vagy meg sem történt informálás ellenkezőjét tanúsítják.

Gyakori eset, hogy a biztosítók a leendő ügyfelet olyan szerződés feltételről nem tájékoztatják, amelyeket ha az ügyfél elmulaszt, a biztosítókat részben vagy egészben mentesítik a helytállási kötelezettség alól.

Korábban számos konkrét eset tanúsította, hogy nem adtak a biztosítók munkatársai arról tájékoztatást, hogy a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozatot, az ajánlatot soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat ugyanis még nem szerződés. Kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja vagy meghatározott időn belül (általában 15 nap) arra nem tér vissza.

Minthogy a fogyasztó erről nem kapott tájékoztatást, pedig kellett volna kapnia, ezért érdekei súlyosan sérültek. Biztosítottnak érezte magát, ahogy az ügynök állította, de ha tizenöt napon belül kár éri (pl. ellopják a gépkocsiját) a biztosítót helytállási kötelezettség nem terheli.

A civil fogyasztóvédelmi szervezetek egyöntetűen vitatták e biztosítási jogi állásfoglalást, ami hozzájárult ahhoz, hogy ma már, a károsult fogyasztóra nézve kedvező bírói ítélkezési gyakorlat az általános. Ezt a bírói állásfoglalást azzal lehet indokolni, hogy a biztosító a fogyasztói ajánlatot csak azért nem utasíthatja el, mert 15 napon belül az ajánlat tevőtől kárbejelentést kapott. Lehet természetesen más indoka is az elutasításnak, például az, ha az ajánlatot tevő biztosítottat biztosítási szabálytalanság terheli (pl. csalás).

Tekintettel arra, hogy a biztosítási szerződésekben megfigyelésünk szerint számtalan, az átlagos fogyasztó számára nehezen érthető (értelmezhető) szakkifejezés található és esetenkénti segítséget sokszor időhiány miatt sem kapnak, e dolgozatukban az alábbiakban egy úgynevezett szakkifejezés gyűjteményt adunk közre, amely mindegyikével találkozhatnak azok a fogyasztók, akiknek legalább három biztosítási termékre szerződésük van (gépjármű casco és felelősség, lakás).

Ezeknek a szakkifejezéseknek a helyes értelmezése megkönnyítheti a fogyasztók számára az eligazodást a szerződés kötés során és segítheti a békéltető testületek tevékenységét:

alap: a biztosítók a szerződő megtakarításait az általa választott, eltérő kockázatú befektetési alapokba fektetik.
alapok árfolyama: a befektetéshez kötött életbiztosítások (unit linked) árfolyamát napi rendszerességgel meghirdetik a biztosítók. Az alapok árfolyama az ezeket alkotó értékpapírok árfolyamváltozásának függvénye.
abszolút önrészesedés (levonásos önrész): a biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedést - melynek mértéke százalékban, és/vagy fix összegben kerül meghatározásra - a kártérítési összegből levonja. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem fizet kártérítést.
ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja, (szerződés létrejötte) vagy ha meghatározott időn belül (általában 15 nap) arra nem tér vissza.
akaraton kívüliség: a biztosítási baleset-fogalom lényeges eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.
all risks: "minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, géptörés- illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés.
aránylagos kártérítés: pro rata.
avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.
általános felelősségbiztosítás: a biztosító átvállalja, a biztosítottat a szerződésben meghatározott minőségében (pl. lakásbiztosításnál, mint az ingatlan tulajdonosa) terhelő, azon kártérítési kötelezettségeket, melyekért a magyar jog szerint a biztosított köteles helytállni. A biztosító kockázatviselése kiterjed a személysérüléssel okozott károk, a szerződésen kívül okozott dologi károk és az ezekre visszavezethető egyéb vagyoni károk miatt támasztott követelésekre.
általános szerződési feltételek (ÁSZF): törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
Baleset biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
BBP-biztosítás: (BBP Baleset Betegség Poggyász + Asszisztansz) külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, de a legtöbb ilyen módozat tartalmaz különböző segítségnyújtási szolgáltatásokat is.
befektetéshez kötött életbiztosítás (unit linked): az életbiztosítási termékek új generációja, a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat ötvözi egy befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A szerződő által befizetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott befektetési alapokba fekteti, a lejáratkori kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált alapok között.
befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.
belépési kor: életbiztosításoknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
bemutatóra szóló kötvény: a kedvezményezettjelölés során a szerződő úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába; a kötvény kvázi értékpapírként funkcionál.
betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.
bizonyítási teher: eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott időpont elérése, baleset biztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.
biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta –, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik. Az érdekmúlás tényét mindig be kell jelenteni a biztosítónak.
biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.
biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alul biztosítás, túlbiztosítás)
biztosítási szaktanácsadó: megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot; biztosítási szerződést nem közvetíthet. (kb.: 60 szaktanácsadó rendelkezik Felügyeleti engedéllyel)
biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.
biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosított (vagy az általa kedvezményezett) jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Ez alól kivétel a felelősségbiztosítás, mivel a felelősségbiztosítás alapján a biztosító közvetlenül a károsultnak nyújt kártérítést. A biztosított személye gyakran egybeesik a szerződővel.
biztosító egyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét a PSZÁF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
biztosító szövetkezet: szövetkezeti formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az PSZÁF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).
casco: gépjárművek saját hibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, amely általában kiegészül az elemi károk és a lopás, üvegtörés illetőleg rongálás kockázatokkal. Az autó-casco a legismertebb, de van hajó-casco, légijármű-casco... stb. is.
cselekvőképesség: jogképességnél szűkebb fogalom, azt jelenti, hogy a cselekvőképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává: maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy - főszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. Lásd még: cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség.
cselekvőképtelenség: a cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy nem köthet szerződéseket; nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.
díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
díjmentes leszállítás: lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.
díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.
egészségi nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.
egyezség: polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.
elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.
előszereteti érték: valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. Az előszereteti érték megtérítése a biztosítási szerződés tárgya általában nem lehet.
előzetes fedezetigazolás: a kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerződést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell!)
első díj: az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett (vagy az első díj megfizetésére a felek halasztásban állapodtak meg).
EUROTAX: a gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.
exporthitel biztosítás: a külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevő fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelés pénznemének inflációja.
extra tartozék: általában a CASCO biztosításoknál használatos fogalom. A biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
életbiztosítás: olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjbavonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult(kedvezményezett a szerződés bizonyos szolgáltatásaira, maga a biztosított is lehet).
érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs).
értékkövetés (indexálás): a biztosító a biztosítási szerződés értékének megőrzése ill. az alul biztosítottság elkerülése érdekében évente, a biztosítás évfordulóját megelőzően a KSH adatai alapján indexálja (megemeli) a biztosítási összegeket. A biztosító indexált ajánlatát nem kötelező elfogadni, de ebben az esetben egy vagyonbiztosításnál fennáll az alul biztosítottság veszélye.
felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Lásd még: általános felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, termék felelősségbiztosítás, környezetszennyezési felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítások, KGFB.
felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.
futamidő: A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.
hitelbiztosítás: a hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.
hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
integrál (relatív) önrészesedés: a bagatell-károk kiszűrésének módszere. a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt.
intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.ismeretlen üzembentartó: ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
írásbeliség: a biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!
járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglanig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
járadékopció: egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.
jogvédelmi biztosítás: a szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.
jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.
kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
kárenyhítés: a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.
kármegosztás: a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.
káron szerzés tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káron szerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.
Kártalanítási Számla: a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott károkat.
kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is elérési biztosítás, vagy bármely személy, illetőleg; a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.
Kedvezményezett jelölés: az életbiztosítási szerződés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő aő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.
kettős biztosítás: ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
kezesi biztosítás: biztosítási szerződés, amelyet a hitelfelvevő köt arra az esetre, ha fizetőképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezőnek.
kiegészítő biztosítás: az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés.
kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (mentesülés)
kockázat: a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.
kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt – meghal.
kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
kogencia: feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja!
kompozit biztosító: olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non life ág művelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.
koremelés: a kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító - az orvosi vizsgálat alapján - a biztosított tényleges koránál magasabb életkor figyelembevételével állapítja meg a díjat. Cselekvőképesség.
korlátozott cselekvőképtelenség: a törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét - életkortól függetlenül - ítélet korlátozza.
kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
kötelező gépjármű felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok - közülük a rendőrség - is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 30. napon a szerződés automatikusan megszűnik respiro. Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).
kötvény: az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
közlési kötelezettség: a biztosított, a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjáb lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)
közvetlen perlés: felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.
lejárat: a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: elérési életbiztosítás.
malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.
maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás) ( díjmentesítés)
maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések. munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
nagyéletbiztosítás: egyénileg kötött - általában nagy biztosítási összegre szóló - életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti. ( kiséletbiztosítás)
objektív felelősség: vétkesség nélküli felelősségi forma. Lásd még: vétkesség, veszélyes üzem.
objektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.
öngondoskodás: olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.
önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.
pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
reaktiválás: a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatályba léptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
regressz: visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)
rendelkezési jog: az élet- és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggő fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerződés megszüntetést jelenti (pl: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés). Ha erre a szerződéskötéstől számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt - pótlékokkal együtt - vissza kell fizetni.
respiro: a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem! (kogencia)
szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.
szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!
szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.
szerződő: a biztosítás szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést ajánlat, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
technikai kamat: számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg. (kamatrés)
totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték)
törlés: a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele. ( storno)
törlésértesítő: a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.
tőkésítés: a felelősségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegű megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tőke mértéke függ a havi járadék összegétol, valamint a jogosult életkorától.
túlbiztosítás: ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a. biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték-biztosítás.
újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja.
változásjelentési kötelezettség: a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.
várakozási idő: az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (pl. hat hónap).
vegyes életbiztosítás: ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési életbiztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál esetén és az elérés esetén is teljesít.
veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.
vétkesség: felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszont biztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
visszavásárlás: az életbiztosítási szerződések - lejárat előtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerződésben rögzített mértékben - a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.
visszkereset: a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól (regressz).
zöldkártya: nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (rendszámegyezmény) Vigyázat! Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával!

Összefoglalva:

A két szereplő közötti konfliktusok jelentős része egyfelől a biztosító társaságok végrehajtó szervezetei (szerzés, Kárrendezés) egyoldalú, információ átadási takarékos, sokszor a jutalék érdekeltség által befolyásolt magatartásból származik, másrészt a leendő ügyfelek és már ügyfelek sokszor nekik felróható jelentős tájékozatlansága okozza.

A szerződések megfigyelése során az is megállapítható volt, hogy a biztosítótársaságok, de szövetségük is gyakran olyan jogszabály értelmezést „alkotnak” majd a gyakorlatot erre az értelmezésre egységesen ki is alakítják, amelyek egyértelműen a fogyasztóknak okoznak érdeksérelmet.

Például:

a felelősségbiztosításnál a biztosítás váltás kampány idején gyakori konfliktusok, - a parkoló gépjárművek által okozott károk nem gfb. károk
járadék kárügyek

A biztosítási alternatív konfliktus rendező a fogyasztóvédelmi törvény által létrehozott jogi intézmények a békéltető testületek. Ezek eljárási sikerét, a fogyasztó és a szolgáltató békéjét e testületek célja létrehozni. Megjegyzendő e dolgozat keretében is, hogy ezt a célt legkevésbé a pénzügyi szolgáltató intézmények segítik elérni. Abban bízunk, hogy a két szövetség (MABISZ, Bankszövetség) előbb utóbb meggyőződik arról, hogy a testületi eljárások mellőzése a panaszosok, tehát ügyfeleik számára is minősíthető magatartását jelez amely nemcsak a testület, hanem ügyfeleik leértékelését is jelentheti. Az kétségtelen, hogy a károkozó biztosítója és a károsult között nincs szerződéses jogviszony. De a helytállásra kötelezett biztosító és a károsult között lehet kárértékbeli és más szolgáltatási vita. Lehetett a jogalkotónak az a szándéka, hogy éppen a vétlen károsultat zárja ki az olcsó, gyors alternatív vitarendezés lehetőségéből? A gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály (jelenleg a 190/2004.(VI.8)kormányrendelet létrehozza ugyan is a két fél között „szerződéses kapcsolatot”.

Jogi nyilatkozat | Oldaltérkép | Impresszum