 |
|||
|
| |||
| KEZDŐLAP - Az egyesület - Munkatársak - Elérhetőségek - Gyakori kérdések - On-line panasziroda - Jogi kalauz Közlemények, események, hírek - Információs kampány - Fogyasztóvédelmi előadássorozat - Fogyasztóvédelmi oktatás - Publikációk, tanulmányok - Kiadványaink - TÁMOP Projekt - Beszámolók, szabályzatok - Közhasznúsági jelentések - Rólunk írták - Biztosítási kisokos - Pénzügyi kisokos - Belépés az egyesületbe - Linkgyűjtemény - INDRA hírlevél | |||
|
|
Gyakran ismétlődő kérdésekFogyasztási hitelek
Érdemes-e figyelni a törlesztőrészlet nagyságát és a futamidőt?Érdemes átgondolni, hogy mekkora összeget veszünk fel és milyen időn belül tudjuk visszafizetni. A kölcsönre általában jellemző, hogy minél hosszabb lejáratú, annál többe kerül, annak ellenére, hogy az egyes törlesztőrészletek mértéke jóval kisebb, a futamidő alatt összességében többet fizetünk.
A THM egyéves időszakra vetített érték, amely százalékosan határozza meg a kölcsönösszeg után fizetendő kamatot és egyéb költségeket. Lehet, hogy egyik helyen olcsóbb a megvásárolni kívánt termék, de az áruhitel révén végül drágábbá válik?Hitelre vásárolni általában többe kerül, mint azonnal készpénzben fizetni, hiszen az áruhitellel nem csupán a termék árát fizetjük ki, hanem a hitelfelvétel költségét is. A hitel törlesztőrészleteinek összeadásával kiszámítható, hogy mennyi a kölcsönből vásárolt termék végső ára, ami azt is eredményezheti, hogy egy akciós termék a drága hitele miatt többe kerül, mint egy másik üzletben normál áron. Annak megítéléséhez, hogy az adott terméket hol
szerezhetjük be olcsóbban, nem elég tehát a különböző üzletekben kínált termékek árcímkéjén feltüntetett számok alapján döntést hozni, hanem utána kell számolni, hogy egy másik üzletben rendes áron vagy egy másik bank hitelével nem gazdaságosabb-e vásárolni. Van-e valamilyen jogszabály, amely maximálja a kamat vagy a THM mértékét?A THM maximális mértékére nincs jogszabályi előírás, azonban a feltűnően nagy
értékkülönbséget a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tiltja. A Ptk. 201. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének időpontjában – anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné – feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A fenti általános szabály a hitelszerződések esetében azt jelenti, hogy amennyiben a hitel folyósításáért fizetendő kamat túlzott mértékű, akkor a szerződés 1 éven belül bíróság előtt megtámadható. Jogszabály nem számszerűsíti azt, hogy milyen értéktől tekinthető a kamatláb túlzott mértékűnek, ennek megítéléséhez a bíróságnak vizsgálnia kell a szerződéskötés és a konkrét szerződéses partnerek személyes körülményeit. A feltűnő értékaránytalanságot tehát mindig csak konkrét egyedi kölcsönszerződés esetében lehet vizsgálni. 2009. március 1-jén lépett hatályba a Büntető Törvénykönyv azon módosítása, mely az uzsorát bűncselekménnyé nyilvánítja. E paragrafus alapján, bírósági úton büntethető lesz e magatartás?330/A. § (1) Aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt bűnszövetségben követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Mi történik akkor, ha valaki nem tud tovább törleszteni?Előfordulhat, hogy a hitelfelvevőt olyan váratlan esemény – baleset, munkahely elvesztése – éri, ami miatt nem tudja tovább törleszteni a hitel még hátralévő részleteit. Ez a hitelszerződéstől való elállásra azonban nem jogosít. Amennyiben a szerződéskötéskor a fenti váratlan eseményekre szóló hitelfedezeti életbiztosítást kötünk, akkor a hiteltörlesztés nem lehet probléma, ilyen biztosítás hiányában azonban célszerű felvenni a kapcsolatot a hitelintézettel és szerződésmódosítást kezdeményezni a hitel törlesztésének átütemezése érdekében. Erre általában meghatározott díj ellenében van mód. Amennyiben lehetséges, akkor ezt a módosítást még a részlet esedékessége előtt tegyük meg, a hitelnyújtó ugyanis a törlesztőrészlet elmaradása esetén késedelmi kamatot számít fel.
Módosíthatja-e a finanszírozó a futamidő alatt a szerződést?A Polgári törvénykönyv rendelkezése értelmében, ha a jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés feltételeit. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály biztosít kivételt a pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosításra, de csak meghatározott feltételek mellett, így: 1996. évi CXII. tv. 210.§ (3) szerint „A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.” A (4) bekezdés pedig kimondja, hogy „Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.” A pénzügyi intézmény a kölcsönszerződés – illetve annak részévé tett üzletszabályzat –
egyoldalú módosítására tehát abban az esetben jogosult, ha ennek lehetősége kifejezetten szerepel az ügyfél által is aláírt eredeti kölcsönszerződésben. Ennek hiányában a pénzügyi intézmény a vele szerződő ügyfélre is kiható változtatást csak az ügyféllel kötött közös megállapodás alapján érvényesíthet. Van-e uniós szabály a fogyasztási hitelekre, a THM-re?Igen, a fogyasztási hitelekről jelenleg hatályos közösségi jogszabály az 87/102/EGK tanácsi irányelv, amely a fogyasztási hitel tagállami szabályozásának közelítéséről szól, és tartalmaz rendelkezéseket az éves teljes hiteldíj számításáról és megjelöléséről is. Ez a jogszabály azóta két ízben is módosításra került, 2004-ben pedig az Európai Bizottság a közösségi szabályozás
egyértelműbbé tétele, és a meglévő három közösségi jogszabály egységes szerkezetbe foglalása érdekében új jogszabály tervezetet nyújtott be a fogyasztási hitelről. Ennek eredményeképp a 87/102/EGK irányelv legkésőbb 2010-ben hatályát veszti, ugyanis 2008 áprilisában a Tanács elfogadta a fogyasztási hitelről szóló 2008/48/EK irányelvet. A tagállamoknak az irányelv hatályba lépésétől számítva két évük van arra, hogy elfogadják és kihirdessék azokat a rendelkezéseket, amelyek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek. Van-e különbség a hitel és a kölcsön között?Habár sokszor használjuk azonos értelemben a hitel és a kölcsön fogalmát, a kettő nem ugyanaz. A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget. A hitelnek és a kölcsönnek is ára van, hitel után azért fizetünk, mert a bank „rendelkezésünkre tartja” a pénzt, ha pedig azt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, az után kamatot kell fizetnünk.
Mit jelöl a THM, azaz a teljes hiteldíjmutató?A THM a teljes hiteldíjmutató, amit a hitelfelvevők iránytűjeként szoktak emlegetni, tekintve, hogy egységesített formában, éves százalékban kifejtve mutatja meg, hogy mennyit fizet ténylegesen a hitel felvevője a folyósított kölcsön fejében. Azaz a THM nemcsak a kamatot, hanem a kölcsön egyéb járulékos költségeit is tartalmazza. A THM-et elsősorban a hirdetéseken láthatjuk, erre vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a hitel kamatán túl a THM közzététele is kötelező a pénzügyi intézmények által folyósított, három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönök esetén. Pontosan milyen költséget tartalmaz és melyeket nem a THM?A THM tartalmazza:
A folyószámlahitel törlesztése milyen gyakorisággal történik?A folyószámlahitel visszafizetése automatikusan – a külön erre irányuló megbízásunk nélkül – történik. A számlánkra érkező jóváírásokat a bank azonnal a fennálló hiteltartozásunk törlesztésére fordítja, függetlenül attól, hogy e jóváírás a számlára történő átutalással vagy készpénzbefizetéssel valósult meg. A hiteltörlesztés összegével hitelkeretünk azonnal feltöltődik és ismételten rendelkezésünkre áll. A szerződésben az általunk vállalt havi befizetés összege szintén a hitel törlesztésére fordítódik, ennek tükrében történik a hitelkeret minimum és maximum értékének megállapítása. A maximum összeg a folyószámlára történő befizetésektől függően általában a havi befizetés kétszereséig terjed. A hitelnek milyen fedezetei lehetnek?A hitel fedezetéül ingó vagy ingatlan vagyontárgy, illetve személyi biztosíték szolgálhat, melyet a bank késedelem vagy a hitel meg nem fizetése esetén érvényesít. Ingatlan szolgál fedezetül a lakáshiteleknél, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Ingó fedezet lehet bármely vagyontárgy (pl. autó), amit jellemzően áruhitelek vagy személyi kölcsön felvétele esetében alkalmaznak. Személyi biztosíték a kezes, illetve az adóstárs, az előző abban az esetben köteles helytállni, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, míg az adóstárs a főadóssal egyetemlegesen felel a felvett hitel visszafizetéséért, a hitelező felé tehát az adóssal egyenlő módon köteles helytállni. Létezik-e ingyen hitel?Az áruhitelezési versenyben a fogyasztók egyre több helyen találkoznak a 0% THM-et vagy kamatmentes hitelt hirdető akciókkal. Természetesen léteznek valós kedvezmények, de sokszor a kamatmentesség csak jól behatárolt plusz feltételek mellett áll fenn. Az ilyen akciós hitelek abban az esetben eredményeznek valóban 0% THM-et, amennyiben a kölcsönösszeget teljes egészében rövid időn (általában 3-6 hónap, de már megjelentek a 10 hónapos futamidejű termékek is) belül visszafizetjük, vagy a kölcsönösszegnek csak egy bizonyos részéig kamatmentes a hitel. Ilyen és hasonló hirdetmények esetén ezért érdemes minden részletre kiterjedően áttanulmányozni a hitel általános szerződési feltételeit. Mi az áruhitel igénylésének menete?Az áruhitel igénylése általában gyors és egyszerű. Az igénybevételéhez a vásárlás helyszínén ki kell tölteni egy formanyomtatványt a jövedelmünkre, személyi körülményeinkre, az igényelni kívánt hitel főbb jellemzőire vonatkozóan. Ennek segítségével rögtön megtudhatjuk, hogy pontosan milyen feltételekkel vehetjük fel a kölcsönt. Amennyiben a szükséges dokumentumok (személyazonosságot igazoló dokumentum, közüzemi számlák, munkaadó igazolása, stb.) rendelkezésre állnak, a kölcsönszerződést megkötöttük és a meghatározott önerőt kifizettük, a kiválasztott árut már vihetjük is haza. Amennyiben a kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, csak úgynevezett előminősítés történik, amely néhány napi haladékot biztosít, hogy a hiányzó papírokat benyújtsuk. Ha ez nem történik meg, akkor újból kell a hitelt igényelni. Abban az esetben is kaphatok kölcsönt, ha minimálbérre vagyok bejelentve?Ez a hitelintézetek saját mérlegelésén múlik, de általában igaz, hogy hitelt már minimálbérre is nyújtanak. Természetesen elsősorban nekünk kell mérlegelnünk, hogy minimálbérünk mellett képesek leszünk-e fizetni a törlesztőrészleteket. Amennyiben egyéb rendszeres jövedelmünk is van, és erről be tudunk mutatni hivatalos dokumentumot (APEH igazolás, bankszámla kivonat stb.), úgy a bank a minimálbér mellett ezt a jövedelmet is figyelembe veszi. Miért érdemes a hitelfedezeti biztosítást igénybe venni?A hitelfedezeti biztosítás segítségével felkészülhetünk váratlan eseményekre, amelyek egyébként megnehezítenék vagy lehetetlenné tennék hiteltörlesztésünket. Biztosítást köthetünk arra az esetre, ha váratlan baleset vagy betegség ér bennünket, így a keresetkiesés ellenére fedezhetjük a fennmaradó hitel törlesztését. A védelemnek természetesen díja van, amit a felhasznált hitel után százalékosan, vagy fix összegben határoznak meg. Mit tehetünk, ha a hitelre vásárolt termék hibás?Amennyiben a fogyasztási hitellel vásárolt árut a kereskedő nem szolgáltatja időben, illetve nem olyan terméket szolgáltat, amelyre a szerződést kötöttük, szavatossági kifogással élhetünk, és követelhetjük a kereskedőtől a hibás áru megjavítását vagy cseréjét, illetve az áru azonnali átadását. Ha a kereskedő ennek ellenére nem teljesít, a hitel esedékessé váló kifizetését igényünk kielégítéséig visszatarthatjuk. Ez olyan fogyasztási szerződések esetében alkalmazható, ahol a kölcsön a kereskedő és a hitelnyújtó között létrejött előzetes megállapodáson alapul, amelynek értelmében az áru megvásárlására a kölcsönt kizárólag adott hitelezőtől vehetjük csak fel. A kereskedő szerződésszegése esetén ezért a fizetendő részlet visszatartásáról írásban haladéktalanul tájékoztatnunk kell a hitel folyósítóját, és meg kell küldenünk számára a visszatartási jogunkat megalapozó dokumentumokat. Szerződésszegés esetén végső esetben elállhatunk a vételtől és egyúttal a fogyasztási hiteltől is. Ez esetben visszaszolgáltatjuk a hibás árut a kereskedőnek, a hitelező pedig köteles azonnal visszafizetni számunkra a már kifizetett részleteket. A hitelező az általa folyósított kölcsönösszeget csak a hibásan teljesítő kereskedőtől követelheti vissza. Fontos tudnunk, hogy az esedékes törlesztőrészlet visszatartásának ideje alatt kamatot a hitelnyújtó nem számíthat fel, ezért lényeges, hogy a kifogásunkról a hitelező tudomást szerezzen. Elállás esetén kamat és költségtérítés szintén nem követelhető tőlünk, tekintettel arra, hogy elálláskor a szerződéskötés előtti eredeti állapotot kell helyreállítani. Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy felkerüljünk a hitelinformációs rendszerbe? (KHR)Természetes személy az alábbi esetekben kerülhet a KHR-be:
Honnan tudhatjuk meg, hogy az adataink az adóslistán vannak-e?A törvény lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely referenciaadat-szolgáltató (pl. bank) révén gyakorolni lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az ügyfél, illetve annál a hitelintézetnél, ahol azt kérelmezte. A tájékoztatás a kérelmező számára évi egy alkalommal díjtalan, minden további ügyféltudakozvány igénylésekor a hitelintézetek változó mértékű költségtérítést számítanak fel.
Hol tudok reklamálni, ha észrevételem van a listára kerüléssel kapcsolatban?Kifogásra – az adatlekérést követően megszerzett adatok alapján – a referenciaadat-szolgáltatónál (aki a listára történő felvitelt kezdeményezte) kerülhet sor. Milyen lehetőségeink vannak a listáról történő törlésre?Abban az esetben van esély a listáról történő lekerülésre, ha a bejelentés során az adott pénzügyi intézmény valamilyen hibát követett el (nem tartotta be a törvényi előírásokat). Ekkor a pénzügyi intézménynél kell írásbeli reklamációt benyújtani. Egyébként, a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tartják nyilván. Milyen szervezetekkel végzett pénzügyi tranzakciók kapcsán kerülhetünk fel az adóslistára?Az adóslista működtetésében a pénzügyi intézmények széles köre vesz részt, hiszen az ő érdekük az, hogy a leendő ügyfél fizetőképességéről és fizetési fegyelméről előzetesen adatot kaphassanak. Tehát a rendszer működtetésében a bankok, egyéb hitelintézetek (áru-, személyi és egyéb hiteltermékek, hitelkártyák kapcsán), lízingcégek vesznek részt. A hallgatói hitelszerződésekből fakadó fizetési kötelezettségvállalások is ebbe a körbe tartoznak. Meddig láthatóak adataink a KHR-ben?Abban az esetben, ha jogszerű az adatkezelés, a tartozás kiegyenlítését követő öt év eltelte után törlik az adatokat, jogellenesség esetében a kifogás elbírálása után haladéktalanul törölni kell az adatokat. Befolyásolja-e a hitelkérelmünk elbírálását, ha adataink szerepelnek a KHR-ben?Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek esetében egy ún. negatív listáról beszélhetünk, tehát szerződésszegéskor kerülnek átadásra az adatok, értelemszerűen egy újabb hitelkérelem elbírálásakor jelentőséggel bír a nyilvántartás. A nyilvántartott adatok széles köre lehetőséget teremt arra, hogy a nyilvántartás ne legyen automatikus elutasítás indoka. Az ügyfelek differenciáltabb megítélése lehetővé teszi újabb hitelkérelem pozitív elbírálását. Természetesen csak a speciális kockázatok felmérése után dönthet az ügyfélre nézve kedvezően a pénzügyi intézmény, így akár többletfedezetet is kérhetnek a listán szereplő ügyfelektől. Vállalkozások is felkerülhetnek az adóslistára?A KHR két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. Alapvető eltérés van a két alrendszer között abban a vonatkozásban, hogy a szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. Azokat a késlekedő vállalkozásokat is
nyilvántartják, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván, illetve ha a vállalkozás a készpénzfizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésében foglaltakat megszegi. Mikor tájékoztatnak a KHR-be kerülés lehetőségéről?Az ügyfelek érdekeinek teljes körű védelme érdekében a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás több lépcsőben történik. A pénzügyi szervezeteknek először a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően kell tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR-be. Ezt követően a konkrét szerződés megkötését megelőzően a pénzügyi szervezeteknek írásban kötelező tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba. Emellett 30 nappal az adatok KHR-be továbbítása előtt is írásban kell értesíteniük az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a „feketelistára”. Ha továbbra sem egyenlíti ki tartozását az adós, és a hitelező intézmény elküldte a személyes adatokat a KHR-be, akkor erről 8 napon belül köteles írásban értesíteni az adott ügyfelet. |
||
| |||
